Karbantartói tréning
Karbantartás vezetőként számos esetben vettem részt új kollégák felvételi elbeszélgetésén. Nem csak a kimondottan mechanikus karbantartókra, de a mérnökökre (karbantartástervező, ütemező, megbízhatósági mérnök) is. Az utóbbi években azt tapasztaltam, hogy a kollégák karbantartási ismereti erősen „hiányosak” főként az iskolából frissen kikerült diákokra.
Ezt a tréning anyagot úgy próbáltam összeállítani, hogy megfelelő alapot/ismeretet adjon a karbantartásban dolgozó szakembereknek legyen az szakmunkás karbantartó vagy mérnök. Természetes ez a tréning nem fog teljes körű szakmai ismereteket adni az egyes területekről (erre nem elegendő két nap) de az alapvető „ökölszabályokat” ismereteket , tudást el tudják sajátítania a kollégák annak érdekében, hogy egy magasabb színtű karbantartási kultúra alakuljon ki.
A tréning mechanikus karbantartók, karbantartási mérnökök részére ajánlott.
A tréning időtartama: 2 munkanap
(Ez magában foglalja a teljes tréning anyagot, az összes modullal. Lehetőség van csak egyes modulok megtartására is)
| A tréning a következő modulokat tartalmazza: |
|---|
| csapágy alapismeretek |
| csapágy szerelési alapismeretek |
| Kenéstechnikai alapismeretek |
| Tömítéstechnikai alapismeretek |
| Hajtástechnikai alapismeretek |
| Diagnosztikai alapismeret |
Csapágy alapismeretek:
A csapágyak a forgó berendezések alapvető gépészeti elemei. Minden gépelem gondos tervezés után kerül beépítésre. A tervezés során figyelembe veszik a felmerülő terheléseket, fordulatszámokat, környezetei tényezőket, elvárt élettartamot, kenést és még számos különböző tényezőt. A csapágyak széles köre érhető el manapság a különböző gyártóknál.
Ebben a fejezetben a végig vesszük a leggyakrabban előforduló csapágyakat, ezek tulajdonságait, felhasználási területeit. Kitérünk a különböző kosárszerkezetekre, beépítési variációkra.
Csapágy szerelési alapismeretek:
Hiába vásárolunk kiváló minőségű csapágyat, ha azt hanyagul, nem megfelelően szereljük be. A beszerelés során számos körülményt figyelembe kel vennünk és tisztában kell lennünk a helyes beszerelési technológiákkal. Ugyan ez igaz a kiszerelésre is. Lehetnek olyan helyzetek amikor a kiszerelt csapágyat vissza kell építenünk ( nagy értékű, nincsen tartalék, jó állapotban van stb.…) Továbbá kiszerelésnél el kell kerülnünk a többi kapcsolódó alkatrész sérülését is.
Ebben a fejezetben végig vesszük a különböző be és kiszerelési technológiákat, ideértve a hidegen, melegen és hidraulikus szerelési módszereket.
Kenéstechnikai alapismeretek:
Az idő előtti csapágymeghibásodások több mint 30%-ért a nem megfelelő kenés a felelős, ha ide vesszük a kenőanyagba kerülő szennyeződés miatti meghibásodást akkor ez a szám 50% körülire tehető. Ezekből a számokból is látszik, hogy milyen komoly témáról beszélünk ebben a fejezetben.
Helytelen kenés alatt a nem megfelelő kenőanyag ( túl kevés vagy túl sok ) és/vagy nem megfelelő minőségű kenőanyag alkalmazását értjük. A kenőanyagok kiválasztására, (hasonlóan a csapágyakhoz) számos tényezőt kell figyelembe venni.
Ebbene fejezetben áttekintjük a különböző kenőanyagok (zsír, olaj) alapvető tulajdonságait, felhasználási területeit és megbeszéljük a kenéssel kapcsolatos legfontosabb „ökölszabályokat”
Tömítéstechnikai alapismeretek:
A gépészeti rendszerekben a tömítések elsődleges feladata a kenőanyag bent a szennyeződés kint tartása. Mind a statikus mind a dinamikus tömítések kiválasztása nagy szakértelmet, gondos tervezést igényel, számos környezeti és üzemelési tényezőt kell figyelembe venni.
Ebben a modulban áttekintjük a tömítések fajtáit, osztályozását. A megfelelő tömítés kiválasztásán túl rendkívül fontos a szakszerű beszerelés. A tanfolyam során erre is kitérünk.
Hajtástechnikai alapismeretek:
A tengelykapcsolók forgatónyomatékot, teljesítményt visznek át tengelyek között vagy tengelyek és gépalkatrészek között. A tengelykapcsolók segítségével általában valamilyen erőgépről (motor) visszük át a teljesítményt, forgatónyomatékot valamilyen munkagépre. (szivattyúra)
Ebben a fejezetben elsősorban a tengelykapcsolókkal, azok fajtáival, beépítési módjaival, alkalmazási területeivel foglalkozunk.
Diagnosztikai alapismeretek:
Egy modern karbantartási rendszer, stratégia elengedhetetlen eleme a különböző diagnosztikai módszerek alkalmazása. Berendezések kritikusságától, fajtájától függően a diagnosztikai rendszerek széles skálája áll rendelkezésünkre.
Ebben a fejezetben megismerkedünk a rezgés diagnosztika, hő kamerázás, lézeres tengelybeállítás, ultrahangos mérések alapjaival. Tiszta képet kapunk melyik technológia mire való és képesek leszünk az alapvető mérések elvégzésére.
